Éngyógytornám

Lábterápia, mozgáskultúra, prevenció

2012 április 19, csütörtök
by Barna
0 comments

Aktuális dialógus

A helyzet az, hogy mint írtam futottam. A cipő feltörte a lábam, ez a kisebb probléma, de azért erre is tudnál tanácsot adni? A másik nagyobb probléma, hogy fél éve nagyon meghúzódott a lábam, alig bírtam mnnni, azt hittem eltört. A kuplungot is alig bírtam kinyomni vele, de az még sikerült, viszont a járás nagyon nehézkes volt. Pár nap múlva lement a dagadás, egyre jobb lett, viszont észrevettem, ha a lábfejemen oldalradöntve állok, akkor fáj. Ennek nem is tulajdonítottam jelentőségét. Viszont most elkezdtem újra futni, és futás után elkezdett eléggé fájni. Jó persze nem úgy, mint mikor a zúzódás lett, de nem olyan kicsi a fájdalom. A bokámnál volt ez a zúzódás.

Ő: szia!
Én: szia!
Ő: a feltörés az össze vissza van :)
Én: de mégis talpad vagy …? Nem mindegy mert lehet lábstatikai oka, vagy csak egyszerűen a cipő. A cipő is lehet 2 okból vagy nem jó neked vagy csak meg kell szokni esetleg tágítani.
Ő: hát van a lábujjaimon meg a nagylábujjtól kicsit lejjebb oldalt.
Én: a lábujjaid tetején?
Ő: nem az oldalán bár valamelyiken van felül is.
Én: nem lehet, hogy egymáshoz dörzsölődtek az ujjaid?
Ő: nem mert pl. a kislábujjam teteje, meg oldala ahol tudod már nincs lábujj, biztos érted :)
Én: értem de ez mégis arra utal, hogy nem elég széles a cipőd, hiszen mindkét oldalon kidörzsölte. Mennnyire vastag zoknit vettél hozzá?
Ő: pont h nem vettem fel zoknit.
Én: jobban szereted mezítláb hordani?
Ő: hát, jobbnak láttam így :) bár valamikor zoknit húzok.
Én: amúgy szeretsz mezítlábazni?
Ő: igen szeretek nyáron szinte mindig.
Én: nyáron milyen lábbelit hordasz? Lúdtalp, bütyök, benőtt köröm vagy bármi ilyesmi van? Ja és hány kilo vagy meg milyen magas?
Ő: hát nyáron flip flop, nagyon ritkán cipő, meg sima papucsot is. Nincs lúdtalpam, bütyköm sem, benőtt köröm sem igazán. 184cm 73kg vagyok.
Én: még rendbe nem jön addig ha van olyan terep, akkor futhatnál meznzítláb, füves, homokos, egyenetlen terepen. Ez jó lenne a bokádnak is aztán esetleg kipróbálhtanád a Five fingers nevű lábbelit futáshoz ismered?
Ő: huhh sajna nem tudok úgy :( a városon keresztül az erdőben szoktam meg általában este. Nem ismrem amúgy azt a lábbelit.
Én: Mountex forgalmazza keress rá a neten minden lábujjad külön van benne, direkt zokni nelkülre találták ki. A bokádat rendszeresen át kéne mozgatni és neked is nagyon alaposan be kellene melegíteni.
Ő: és tényleg ennyi és a bokám nem fog fájni? Már azt sem értem miért jött vissza ez a fájdalom, már olyannak kellene lennie, mintha nem is zúzódott volna meg.
Én: de mondom újra!, meg kéne nézni a bokádat, hogy minden szalag helyreállt-e, ez lenne az alap!! Utána lehet célzottan erősíteni ha kell. Ha minde oké akkor mehet a fokozatosság de ezt le kéne csekkolni.
Ő: hogy érted?
Én: mármint mit? Kellene vki szakember aki megnézni. Ha budapesti vagy én is szivesen megnézem. A Doki azt fogja megmondani, hogy szakadt-e részlegesen vagy nem. De, hogy hogyan építsd fel az edzést azt nem igazán.
Ő: Sajnos Győrben lakom. De talán nem szakadt, mert akkor nem tudnék járni nem?
Én: lehet részleges szakadás is, akkor tudsz, meg lehet, hogy csak gyenge vagy laza, akkor is tudsz, csak folyamatosan “rángatódik” amit nem szeret.
Ő: ja értem. de ez magától meggyógyul nem?
Én: Nem. Jó minden egyenetlen terepen, talajon való egyensúly gyakorlat mármint az erősítésre, füvön, habszivacson szökdelsz, féllábon állsz, lépcsön felugrálsz ha panaszmentes, akkor lehet lefele is ugrálni először páros lábbal aztán mehet egyesével, füvön futhatsz ha lehet mezítláb, sok irány és iramváltás, sok pihi közben, pihi közben szökdelés, guggolás,
Ő: hát ez a lépcsős ugrálás nem fog menni, járáskor is fáj, ugráláskor még jobban fájna.
Én: Erre akartam kilyukadni, ha helyre jöttél akkor annak is menni kell.
Ő: ja értem.
Én: nem azzal kezdjük de amikor vkire azt mondjuk, hogy kész a rehabilitációja akkor már azt is tudni kell, ebből úgy tűnik, hogy nem igazán van rendben még a bokád
Ő: nem pedig csak egy kis futás volt. Sima járáskor mikor nem futottam, úgy nem fájt.
Én: az hogy terhelés nélkül nem fáj nem igazán mérvadó, hiszen fiatal vagy sportolni akarsz és arra kell rehabilitálni, hogy arra legyél képes. Az, hogy tudsz sétálni neked kevés, szerintem keres meg egy traumatológus dokit, aztán ird meg mit mondott: felépíthetjük-e az edzést vagy kell valamit orvosilag is ügyködni.
Ő: oks :) köszi :)
Én: ha bmi van itt megtalálsz, meg itt www.engyogytornam.hu
Ő: köszi :) köszi a segítséget, nagyon hasznos dolgokat mondtál :)
Én: örülök, h “találkoztunk”.
Ő: én is örülök, jó dolgokat mondtál, tök jó fej vagy :)

2012 április 13, péntek
by Barna
0 comments

FPI (Foot Posture Index) versus vizeslábnyom, milyen a lábam?

Otthon, de sokszor a cipőboltokban is a “vizeslábnyom” alapján próbáljuk eldönteni, hogy lúdtalpasak vagyunk-e vagy, hogy milyen lábbeli passzolna leginkább a lábunkra. A módszer egyszerű de a legtöbb esetben helytelen megállapításokhoz vezet.

1998 óta használjuk a Foot Posture Indexet (FPI), ami tulajdonképpen nem más mint a lábstatika vizsgálatának egy komplex módja. Elvégzéséhez szükség van szakemberre de ugyanúgy gyorsan, eszköz nélkül kivitelezhető mint a vizeslábnyom, eredménye pedig jól tökrözi az egyéni alkati sajátosságokat.

A vizeslábnyom csak a horizontális síkban vizsgálja a lábat és 3 féle eredményt ad (magas, átlagos, alacsony boltozat). De az alacsony is lehet egészséges és a magas is lehet túlzott, ezért megbízhatatlan.

Az FPI a horizontális, homlok és kerék síkban egyaránt vizsgál összesen 6 szempontot. Mindegyiket, -2 és +2 között pontozza. Így a végeredmény -12 és +12 között lesz. Minnél pozitívabb annál inkább bedőlt a bokánk, lapos, gacsos (pronált) a lábunk. Minnél negatívabb annál inkább boltozatos, vájt (supinált, excavált) a lábunk. A legjobb ha 0 és +5 között van, tehát kedvezőbb ha lábboltozatunk nem kimondottan magas.

2012 április 10, kedd
by Barna
2 Comments

Egy Achilles ín elvesztése

Ismeretes, hogy a szteroid injekciónak mellékhatása lehet, hogy elgyengíti az Achilles ínt. Persze a fájdalom és krónikus gyulladás amire ezt a kezélést adják szintén tönkre tenné az inakat és szalagokat ha nem lépnénk közbe. Nyílván orvos és beteg közös megegyezéssel kezdi meg a szteroidkezelést.

Egy ismerősöm újra saroktáji panaszokkal jelentkezett. Az orvos ezúttal Achilles szakadást állapított meg. Ezt megerősítette az ultrahang és MR vizsgálat is.

A beteg nem tud lábujjhegyre állni. Járása lelassult, szinte csak a sarkait terheli, a gördítés és elrugaszkodás fázisa elmarad. Nagyjából szimmetrikusan mozog, bár csak a jobb oldala sérült. Ha a jó lábával “rendesen” járna, akkor az aszimmetrikussá mozgás még fárasztóbb lenne számára, ezért ezt ösztönösen kerüli.

A hosszabb ideje meglévő túlsúlya miatt korábban is komótosan mozgott. Sarka a folyamatos túlterhelés miatt volt panaszos, amire szteroid injekciót kapott. A fájdalom és a súly miatt, már korábban kialakult és állandósult járásmódja olyanannyira hasonlított az Achilles szakadással való járásra, hogy észre sem vette amikor Achilles ína elszakadt. Ez kb. egy éve lehetett. Most sem a szakadás, hanem sarok fájdalmai miatt jelentkezett.

Az elszakadt ínvégek felrostozódtak és eltávolodtak egymástól. Az emberi test legerősebb izma kidőlt a sorból. A normál járásra már fájdalommentesen se lenne képes.

A túlzott testsúly a szívnek is megterhelő így a bokák mindkét oldalon dagadtak. Tovább nehezítve, hogy érézékeny sarkára megfelelő lábbelit találjon. A tartós ödéma tovább rontja a lábak keringését ezért a bőr száraz, a sarok repedezett.

Beavatkozás nélkül állapotának folyamatos romlása várható. Az Achilles “visszanyerése” sebészi úton sajnos nem lehetséges.

Mit tehetünk mégis:

  • Testsúlycsökkentés 120 kg-ról normál súlyra, szakember irányításával
  • Megfelelő lábbeli viselése (az Achilles szakadás miatt megváltozott járás biomechanikájának megfelelő)
  • Keringésjavítás (kompressziós harisnya, masszázs)
  • Tervszerű, rendszeres mozgás, pl. kerékpározás
  • A sarok bőrének szakszerű ápolása (orovsi pedikűr)
  • Mozgásterápia, járástanulás gyógytornász vezetésével

2012 április 5, csütörtök
by Barna
0 comments

Kézen, lábon

A közelmúltban kedvet kaptam, feleleveníteni a kézenálláshoz kapcsolódó örömöket Utoljára általános iskolában, több mint 20 éve kellett ilyesmit csinálni. Most nem kellett, csak a jóérzés kedvéért. A képen egy barátom illusztrálja, hogy lehet bárhol, kellő rutin birtokában.

Gyógytornászként is azt gondolom, hogy a mozgásos tevékenységekhez, sportoláshoz nem csak utólag társul az a jó érzés, hogy megcsináltuk, elvégeztük, hanem menet közben is élvezetes dologról van szó, legalábbis a szabadidősport esetében mindenképp.

Tehát fogyáshoz, állóképesség javításhoz, egészségmegőrzéshez is érdemes, olyan mozgásformát választani amit élvezünk. Akkor jó ha várjuk a következő edzést és a következményes egészségnyereség “csak” ráadás. A hangsúly  a lelkesen, szívesen végzett aktivitáson van. Abból is lemérhető, hogy mennyire szeretjük választott (szabadidő)sportágunkat, hogy van-e bennünk motiváció arra, hogy önmagunkhoz képest fejlődjünk, újat tanuljunk benne.

Minél változatosabb a mozgás, annál több az élvezet is. Kedvcsinálóul: falnál állva kézenállni, játszótéren rúdra mászni, lépcsőházban 1-2 fokot átugrani, stb. Torna órák emlékeit felidézve, kiderül, hogy nem is volt az olyan nehéz, talán ma még jobban is megy.